Az Y- és a Z-generáció munkavállalói máshogy szocializálódtak, mint az idősebb kollégáik. Ennek a korosztálynak mindennél fontosabb, hogy hogyan érzik magukat a munkahelyen, hogy megfelelőnek tartják-e a közösséget, illetve hogy elfogadással, nyitottsággal találkoznak-e. Ebből a szempontból az első három hónap a legérzékenyebb, de a megfelelő hozzáállással hosszú távon is a csapat tagjává teheted az új belépőt. Ha szeretnéd vonzóvá tenni az onboarding folyamatod, olvasd (és kerüld) el az alábbi hibákat!
A gyakorlati hibák előtt először nézzünk egy kis elméletet: az angolul “5 I”-nek is nevezett gondolatsort most először magyarul is megismerhetitek. Lássuk hát a sikeres onboarding 5 B-jét!
Most, hogy már tudjuk, hogyan is kellene csinálni a dolgokat, nézzünk meg néhány példát arra is, hogyan NE. Lássuk, mik a leggyakoribb hibák?
Nincsenek kidolgozott onboarding folyamatok
“Uhh, holnap jön az új srác, gyorsan pakoljunk le arról az asztalról a sarokban. Oké, de mit fog csinálni egész nap, hiszen még nincsen semmihez hozzáférése? Hát, beül a meetingre a projektesekkel, aztán majd jegyzetel vagy valami.” Ismerős élethelyzet? Számold csak ki, hogy mekkora költséggel szerezted meg a munkaerőt, és hogy a szakértelmével mekkora anyagi hasznot hozhat neked a jövőben. Megvan? És felraknád ezt az összeget a feketére a rulettasztalon? Ugyanis ha nem figyelsz oda az új kolléga beillesztésére, gyakorlatilag hasonlóan kétesélyes szerencsejátékba kezdesz.
Mire figyelj?
Az onboarding folyamat nem ott kezdődik és nem is ott ér véget, hogy az első nap reggelén körbehordozzuk az új csapattagot, mint a véres kardot. Ez egy hosszú hónapokig tartó, minden részletre kiterjedő, szisztematikus folyamat, ahol a tiszta és gyors kommunikáció az egyik legfontosabb tényező. A legjobb, ha már a munkakezdés előtt néhány nappal küldesz egy kedves e-mailt az új kollégának a szükséges információkkal, és hogy mire számíthat majd az első napon. Ezzel biztosan csökkentheted a szorongását, miközben pedig fontos és pozitív üzeneteket közvetítesz felé (vártunk rád, itt a helyed).
Még jobb, ha van egy kijelölt csapattárs, aki afféle mentorként kíséri végig az első napokban (a későbbiekben pedig a különböző részlegek mind vegyenek részt a betanítási folyamatban). Ha strukturáltan meg van szervezve a kezdeti időszak, akkor egyrészt az új alkalmazott úgy érzi, hogy egy olajozottan működő szervezethez érkezett, másrészt pedig sokkal hamarabb fog tudni hasznos munkát végezni.
1. Nem elég emberi az onboarding
A szakmai jellegű bevezetésnél csak egy fontosabb van: hogy az új dolgozót érzelmileg is végig segítsük a beilleszkedés folyamatán. Ha viszont már régóta a saját cégedben dolgozol, talán nem is olyan könnyű beleképzelned magad a helyzetébe. Munkahelyet váltani sosem egyszerű kérdés, sokféle érzés kavarog ilyenkor az emberben, és ezen az eleve feszült lelkiállapoton rengeteget tud rontani, ha az új helyen nem a kellő empátiával állnak a dologhoz. Ha nem vagy az a lelkizős alkat, akkor is érdemes ezt szem előtt tartanod, hiszen az a dolgozó, aki jól érzi magát a munkahelyén, sokkal jobban teljesít.
Mire figyelj?
Először is készítsétek elő a terepet az új alkalmazott érkezésére. Kedves dolog, ha tiszta asztallal, előkészített elektronikai eszközökkel, a szükséges irodaszerekkel és esetleg egy kis ajándékkal, például egy tábla csokival várjátok őt az első napon. Miután megérkezett, itt az ideje elővenned a legkedvesebb arcodat (vagy szükség esetén egy jófej kollégáét), és igazán barátságos üdvözletben részesíteni. Mutasd meg a kávéfőzési lehetőséget, szervezz közös ebédet, és írj minimum egy e-mailt a teljes cégnek, amiben bemutatod és köszöntöd őt a csapatban. A HRDrive vizsgálata alapján a munkavállalók közel 90%-ának rendkívül fontos, hogy már az első munkanapján találkozzon legalább a közvetlen felettesével, így erre is mindenképpen sort kell keríteni. A nap végén arra is szánj időt, hogy megkérdezd, hogyan érezte magát, biztosan örülni fog a gesztusnak.
3. Hagyod unatkozni/ letarolod munkával
Ha hosszabb kihagyás után sikerül végre feltölteni egy pozíciót, érthető, hogy rengeteg elvárással nézel az új kollégára. Látni kell azonban, hogy az onboarding egy időt és türelmet igénylő folyamat. Lehet, hogy egy feladat elvégzése már a múlt héten is későn lett volna, de ha ezt a stresszt ráterheled az új csapattagra, az biztosan nem fog segíteni. Persze az is majdnem ugyanilyen káros, ha teendők nélkül hagyod őt tengeni-lengeni napokig, hiszen egy jó szakember akkor érzi jól magát, ha hasznos dolgokat csinálhat.
Mire figyelj?
Optimális terhelés mellett, viszonylagos nyugalomban a frissen érkezett dolgozó biztosan könnyebben és gyorsabban fog beletanulni a szervezeti kultúrába, a rendszerekbe és a konkrét feladataiba is, mint nyomás alatt. Ha az onboarding időszak végére egy kiegyensúlyozott munkavállalót szeretnél, adj neki kellő szakmai kihívást, hagyj időt neki dolgozni a feladatain, hallgasd meg a visszajelzéseit, és kapcsold össze a megfelelő emberekkel közös projekteken.
Az, hogy az onboarding egy egyszerre kellemes és hatékony tanulási/beilleszkedési folyamat legyen, a munkavállaló és a munkáltató közös érdeke, hiszen az elégedett alkalmazott nem szívesen hagyja el a fedélzetet. Gondolj úgy erre az időszakra, mint egy befektetésre, hiszen az itt beletett energia hosszú távú, sikeres munkakapcsolatban realizálódhat.